Hogyan lesz az adatokból hasznos információ? Ez a kérdés állt a III. PREGA Konferencia és Kiállítás szántóföld szekciójának középpontjában. Újdonság volt az idei konferencián, hogy a szekció „befogadta” az informatikai előadásokat is, hiszen a két témakör elválaszthatatlannak bizonyult egymástól.
Előtérbe kerültek az ökonómiai kérdések, de szó esett a nehézségekről is. A megvalósítandó feladatokat ugyanakkor most már a precíziós gazdálkodásban haladóknak számítókra szabták. Olyan fontos témákban kaptak gyakorlati „útmutatást”, mint a talajszkenner jelentősége a művelési zónák kialakításában; a precíziós tápanyag-utánpótlás lehetőségei; a gabonavetés forradalmasítása; a differenciált tőszámmodell használata; a műholdas állományfelmérés és precíziós nitrogén-kijuttatás; a belvízproblémák kezelése GPS segítségével vagy az öntözés gazdaságra gyakorolt hatásai.
Dr. Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója egy felmérésük eredményeit ismertette, amely szerint bár a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők száma az utóbbi két-három évben növekedett, ám a precíziós technológia jelenleg még kevésbé elterjedt. A termelők ennek okát a magas beruházási költségekben látják. A válaszadók szerint leginkább az alkalmazás hatására realizálható magasabb jövedelmezőség gyorsíthatná az ilyen technológiák elterjedését, de a termelők számára nyújtott több, illetve részletesebb információ is nagy jelentőséggel bírna, valamint az is, ha a technológia alkalmazását az agrárirányítás valamilyen formában támogatná.
Dr. Kemény Gábor leszögezte: mindenképpen szaktanácsadás mellett javasolt az új technológia bevezetése.
Borsiczky István, a Tomelilla Kft. ügyvezetője összefoglalta, mi is várható a precíziós gazdálkodástól: versenyelőnyt, környezettudatos gazdálkodási módot és a környezetvédelmet jelent, ellenőrizhető és konstans minőséget garantál, termésbiztonságot ad és megteremti a nyomon követhetőség és átláthatóság feltételeit.
A feladatokat a már haladóknak számító gazdálkodók számára fogalmazta meg: elérhető és mérhető célok kitűzése; a keletkező adatok rendszerezése; térinformatikai ismeretek megszerzése; önálló kísérletek beállítása, valamint a minőségirányítási rendszer kiépítése a „termőföldtől az asztalig”, ISO szabvány szerint, a nyomonkövethetőség érdekében.
Kőrösi Gergő, a Digitroll Kft. fejlesztési vezetője arról számolt be, hogy cégük megalkotta a világ első nagy pontosságú vetőmagszámláló érzékelőjét pneumatikus vetőgépekre, ezzel forradalmasítja a gabonavetést.
Általa egy sor új dologra nyílik lehetőség: a szenzoros vetésellenőrzésre, vezérlésre, vetőgép-kalibrációra, vetősor-homogenizációra és az átlag/soronkénti tőszámszabályozásra.
Nagy előrelépés az AgroAim Hungária Kft. által kifejlesztett tőszámmodell is, amely táblán belüli művelési zónákra adja meg hibridspecifikus tőszámajánlást. A modell 28 különböző tényezőt vesz figyelembe a kalkulációnál, a magyarországi klímára adaptálva azokat. A tényezőket négy nagy csoportba sorolták be. Az első az adott művelési zóna talajtani tulajdonságait veszi számításba, a második a tábla klimatikus jellemzőit, a harmadik az agrotechnikai tényezőket kalkulálja, a negyedik pedig a művelési zónába kerülő hibridet karakterizálja.
Haladóknak szóló információ volt az Airbus műholdakat fejlesztő, építő és üzemeltető cég szolgáltatásáról is, amely az őszi búza és árpa, illetve a repce tavaszi fejtrágyázását hivatott optimalizálni. Somogyi Bálint, az Axereal Hungary Kft. agrárszakértője azt is elmondta, hogy a szolgáltatás Skyfert néven 2016-tól a magyar termelők számára is elérhető, szerbiai és horvátországi bevezetése jelenleg is zajlik.
Fontos eleme volt a konferenciának a gazdálkodói kerekasztal is, ahol a helyspecifikus gazdálkodással már régóta foglalkozók mellett megszólaltak a technológiát frissen bevezető fiatal gazdálkodók is. Személyes tapasztalataikat megismerve általuk is láthatóvá vált, milyen előnyei vannak a precíziós gazdálkodásnak, illetve milyen technikai vagy informatikai akadályokkal kell szembenézniük.
Budapest, 2017. február 22.