Utolér-e bennünket a precíziós gazdálkodás, vagy elhalad mellettünk a technológia?

Először 2005-ben találkoztam a precíziós gazdálkodás technológiájával, Zimányban, a Farkas Kft.-nél. Akkoriban a differenciált permetezés és műtrágyaszórás megoldásán dolgoztunk, a gyakorlatba átültetve az elméletet, megoldásokat keresve a felmerülő számítógépes kompatibilitási és műszaki problémákra.

A precíziós gazdálkodás ugyanis komplex folyamat, a legköltséghatékonyabb és maximálisan környezettudatos gazdálkodási forma. Alapja a szakma ismerete, mert arra törekszünk, hogy a növények igényeit helyspecifikusan, majdhogynem egyedszinten kielégítésük. Emiatt fontos része a precíziós termesztéstechnológiának a GPS koordinátákkal rendelkező mintavételen alapuló szaktanácsadás.

Fontos eleme már az oktatásnak az a tény, hogy a precíziós gazdálkodás már régen nem elmélet, hanem a mindennapi gyakorlatnak a része. Eszközrendszere elérhető, módszerei megtanulhatók, költségei pedig belátható időn belül kigazdálkodhatók.

A diákok és az érdeklődő szakemberek most már sokat hallanak a precíziós gazdálkodásról és az internet is bővelkedik a témához kapcsolódó cikkekben. Azonban a nehézséget a gazdálkodók számára induláskor a célirányosan képzett munkaerő, valamint a megfelelő munkaeszközök kiválasztása jelenti.

A képzett munkaerőt illetően a technológia oktatását már középiskolai szinttől szükségesnek tartom, ugyanis a precíziós műveletek végzésére készen álló fedélzeti számítógépek, munka- és erőgépek egyre több helyen várják a végzős diákokat. Az oktatásra azért is szükséges egyre nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni, mert az erőgép és munkagépgyártók egyre komolyabb tudással vértezik fel a gépeiket és ennek a tudásnak a kihasználása anyagi előnyökkel járhat a gazdálkodó számára.

A felsőoktatásban pedig már az informatikai hátteret, az elérhető célokat és a hozzá vezető módszereket kell oktatni. Jelenleg képesek vagyunk táblán belül tőszámot, műtrágya dózist és permetlé mennyiséget változtatni, valamint nagy pontossággal párhuzamosan haladni. Már nem a differenciált kijuttatás a kérdés, hanem az algoritmusok kidolgozása jelenti a kihívást a szakemberek és kutatók számára. Egyre fontosabbá válik a kutatásban a precíziós Doktori Iskolák és kutatóintézetek szerepe, ugyanis az új fejlesztéseken túl, számos módszert adaptálnunk kell a hazai viszonyokra.

A motiválásra és tanulásra a tantervi oktatás mellett a témában gyakorló szakemberek előadásait, a mintagazdaságok termesztéstechnológiájának megismerését és az ezen keresztüli személyes tapasztalatszerzést tartom a legjobb módszernek. Működő rendszereknek az elemeit érdemes tanulmányozni és átvenni. Nagyon hasznosak a témában tartott szakmai tanácskozások és fórumok, melyeknek a gyümölcse szintén kezd beérni.

Példaként szeretném említeni, ha egy közepes méretű gazdálkodó beruház egy mérleges műtrágyaszóróba, mely képes differenciált kijuttatásra is, alighanem gazdálkodásának egyik legjobb döntéseként fogja számon tartani a későbbiekben. Egy ilyen berendezés nagyjából a másfélszerese- duplájába kerül a hagyományos eszköznek, viszont hatalmas előrelépést fog jelenteni a gazdálkodás területén.

A legkorszerűbb, elektronikus vezérléssel ellátott gépekben bent van a tudás, csak meg kell tanulnunk a képességeiket kiaknázni és elvégeztetni velük azokat a feladatokat, amelyekre kitalálták ezeket a berendezéseket. A precíziós gazdálkodás valóban utolért bennünket…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.