• Forgatás nélküli talajművelés,  Kverneland CTC szántóföldi kultivátor,  Kverneland szántóföldi kultivátorok

    Kverneland CTC szántóföldi kultivátor munkája Szigetvár mellett

    Ezt a gépkapcsolat Szigetvár mellett dolgozott, a repcevetés előtt. Középkötött, agyagos talaj.p1060479

    A traktor JD 8130-as, a kapcsolt munkagép pedig egy 4 m-es munkaszélességű, Kverneland CTC szántóföldi kultivátor.

    p1060490

    A gép mélyítő műveléshez va előkészítve, a kapaszárak végén a Kveneland ekéken is megtalálható orrbetétek vannak.

    Az alábbi képen látható az ilyen típusú kapa:

    kl_clc_44

    Az orrbetét alá rögzíteni lehet egy szárnyas kapát is, mellyel ragyogóan lehet a tarlót sekélyen hántani:

    kl_clc_36-1

    A tarlón van bőségesen szalmamaradvány is, de a gépnek semmilyen nehézséget nem okoz, mivel a váz magassága 80 cm!

    p1060486

    p1060484

    Íme a munka közelről:

    p1060485

    A munkamélység 25 cm.

    p1060490

    p1060491

    A gép szállítási helyzetben 2,5m-en belül van.

    p1060516

  • Gyártási és hőkezelési technológia,  Technológia

    Izzó hangulat középpontjában: az acél

    Ha a gyakorlati szakembereket megkérdezzük, mi a legfontosabb előnye a Kverneland ekéknek a versenytársakkal szemben – nem kell sok gondolkodás, hogy megkapjuk a választ: anyagminőség, hőkezelési technológia.

    “És nem csak a múltról beszélünk, hanem a jelenről és a jövőről” teszi hozzá a laboratórium vezetője, Arnold Furre aki 1970 óta dolgozik a Kvernelandnál, és együtt “lélegzik” az acéllal.

    Nagyon sok férfi álma, hogy olyan erős legyen, mint az acél, de a Kverneland Csoportban az acél ekevasakat és ekefejeket jelent. Az évi 25,000 – 30,000 tonna acél felhasználásával, a Kverneland Csoport Klepp gyára “nagy-fogyasztónak” számít az acél-iparban, így nagy megbecsülésnek örvend az európai acélgyártók körében.

    “Közvetlen kapcsolatban állunk a legnagyobb acélgyártókkal, Svédországban, Finnországban, Németországban és Franciaországban. A mi véleményünk,- a kutatás és fejlesztés terén,- ezekben az országokban is meghatározó tényező” – mondta Arnold Furre. “Ők segítenek nekünk egy felbecsülhetetlen értékű kapcsolatrendszer kialakításában, így ha kérdésem van, vagy meg akarok beszélni valamit, bármikor tudok beszélni a legjobb szakemberekkel az egész világon. És előfordul az is, hogy mi tudunk nekik segíteni – ez egy kétoldalú kapcsolat”

    Saját laboratórium

    A Kverneland Csoportnak két laboratóriuma is van, mindkettő Norvégiában az ekegyár mellett helyezkedik el. Az anyagminőség- vizsgáló laboratórium az eredeti épületben van 1895-óta, míg a teszt-laboratórium 1911-ban épült. A laboratóriumokban főként gépek, gépegységek, alkatrészek tesztelése folyik.

    Az anyagminőséget vizsgáló laboratórium – Furre Úrnak a területe.Ő folyamatosan ellenőrzi az acél és a hőkezelési technológia helyességét, míg a kollégái Torgeir Sandkleiva, Odd Aase és Per Tjessem a heggesztett alkatrészeket és a heggesztés folyamatát ellenőrzik. “És nem szabad elfelejteni Kjell Roaldsøy-t sem, ő az alaktrészek, gépelemek megtervezéséért és kalkulációjáért felel” teszi hozzá Arnold Furre.

    A megvásárolni kívánt acélt mindig a gyár igényeinek megfelelő méretben rendeljük és kapjuk meg.

    kk_heat_04

    “A legfontosabb tényező az acél erőssége. Az acélnak keménynek és szívósnak kell lennie. A Kverneland Csoportnak sok évtizedes tapasztalata van a kiváló minőségű acél felhasználásában. Ez nem meglepő, hiszen nagyon köves területek vannak itt Jæren környékén. A jégkor feladta a leckét, de mi megoldottuk – mondta a laboratórium vezetője..

    De ne beszéljünk acélról és acél minőségről anékül, hogy Bjørn Kverneland nevét említenénk (korábbi műszaki igazgató). Az iskolában szerzett tanulmányok és az 1950-es években Németországban szerzett tapasztalatok alapján¸ hatalmas és egyedülálló szaktudásra tett szert a gyártástechnológia terén. Bámulatos kitartásával úttötő munkát végzett és elérte azt, hogy a Kvernealnd Csoport csak és kizárólag kiváló minőségű acélt használjon munkagépei elkészítéséhez.

    Az ekegerendelyek hőkezelési eljárása

    “Bjørn Kverneland volt a aki bevezette a hőkezelési eljárás technológiáját az ekegerendelyeken az új gyár 1-es üzemében Øksnevad-ban: egy hatalmas melegüzemet használtak a hegesztett géprészegységek hőkezelésére, hogy azok minél erősebbek legyenek. Ebben az időben ez az üzem teljesen egyedülálló volt.”

    “A legjobban elterjedt és domináló acél-fajta a ‘60-as években a C-Mn acél volt. Később pedig a bór-acél kezdett elterjedni. Ez 0.001% elemi Bórt tartalmaz, amely hihetetlen magas tűrőképességet ad az acélnak. És az ára is elfogadható volt,” mondta Furre. S hogy mi a magyarázata annak, hogyan tud egy mikroszkópikus méretű bór ilyen csodát tenni? – sok vitára ad okot, de végeredményben három elmélet támasztja alá a fennt említetteket.

    A bór-acél, amit túlnyomó többségben használunk. De ez sokkal egyszerűbben hangzik, mint amilyen valójában: a Kverneland Csoport a kopó- és gépelemek előállítására való acélok 14 különböző változatát használja a gyártás során, valamint még számos ötvözet is felhasználásra kerül, tehát az acél milyensége, egy elég összetett kérdés.

    kk_heat_02

    Erősség és szívósság

    Az alapanyag először hőkezelésre kerül, ezen eljárás nélkül az egyes alkatrészek a gyakorlatban nem használhatóak.

    “Egy fontos tényező az acél végleges erősségének elérésénél a súlycsökkentés , ami pénzt takarít meg, “ magyarázza Furre úr. “ De ha egy acél erős, az magában nem elég. Ez két dolog kombinációjából adódik: az erősség és a szívósság, amely véglegesen meghatározza az anyagminőséget.”

    “Hogyan érik el a megfelelő egyensúlyt e két dolog között?”

    “A kérdés megválaszolása egyre közelebb visz minket a “titokhoz” a Kverneland egyedülálló edzési folyamatához. Az elmúlt évtizedekben megtanultuk teljesíteni és továbbfejleszteni azon folyamatokat , amelyek szükségesek az optimális acél-minőség eléréséhez. Számos nagykapacitású melegüzemet építettünk a 60-as – 70-es években. Ma jó-néhány különböző edzési –folyamat van a birtokunkban, amelyeket folyamatosan felügyelünk és továbbfejlesztünk a minőség érdekében.”

    Arnold Furre szerint kétségtelen, hogy a Kverneland Csoport a legelső ha az anyagfelhasználásról és edzési folyamatokról van szó. A legfontosabb ok amiért a cég vezető pozíciót tölt be ezen szektorban, a dolgozók elszántsága és a kapcsolatok folyamatos fenntartása a nemzetközi fejlesztőmérnökökkel.

    kk_heat_03-1

    “Ha figyelembe vesszük a Kverneland Csoport vezető pozícióját, akkor valószínülsíthetjük, hogy sok konkurens cég próbálja követni, lemásolni ezen technológiákat?”

    “Igen, elég sok cég próbál másolni minket,” –teszi hozzá Furre mosolyogva. “ Jól tudjuk kezelni az ebből adódó helyzeteket – különösen ami a kopó-alkatrészek edzési folyamatát illeti – az még mindig szigorúan titkos…”

    Forrás: www.kvernelandgroup.hu

     

  • Kverneland LD függesztett eke,  Kverneland Qualidisc rövidtárcsa,  Szármaradvány bekeverés,  Technológia

    Rövidtárcsázott kukoricatarló szántása

    A tarlót szárzúzás után leszántottuk és íme, így néz ki a kukorica előhántóval szármaradvány a mintavevő gödörben:

    szantas_03

    Az összes szármaradvány a barázda aljára kerül, kialakítva később a káros pentozán hatást.

    Az alábbi képeken láthatjuk a rövidtárcsával sekélyen, 5-7 centiméter mélyen megjárt tarló alászántását:

    szantas

    A felszín tökéletes:

    szantas_02

    De a legfontosabb, a szármaradvány egyenletesen elkeveredik a szántás mélységében!

    szantas_04

     

  • Precíziós mezőgazdaság,  Technológia,  Vélemény

    Utolér-e bennünket a precíziós gazdálkodás, vagy elhalad mellettünk a technológia?

    Először 2005-ben találkoztam a precíziós gazdálkodás technológiájával, Zimányban, a Farkas Kft.-nél. Akkoriban a differenciált permetezés és műtrágyaszórás megoldásán dolgoztunk, a gyakorlatba átültetve az elméletet, megoldásokat keresve a felmerülő számítógépes kompatibilitási és műszaki problémákra.

    A precíziós gazdálkodás ugyanis komplex folyamat, a legköltséghatékonyabb és maximálisan környezettudatos gazdálkodási forma. Alapja a szakma ismerete, mert arra törekszünk, hogy a növények igényeit helyspecifikusan, majdhogynem egyedszinten kielégítésük. Emiatt fontos része a precíziós termesztéstechnológiának a GPS koordinátákkal rendelkező mintavételen alapuló szaktanácsadás.

    Fontos eleme már az oktatásnak az a tény, hogy a precíziós gazdálkodás már régen nem elmélet, hanem a mindennapi gyakorlatnak a része. Eszközrendszere elérhető, módszerei megtanulhatók, költségei pedig belátható időn belül kigazdálkodhatók.

    A diákok és az érdeklődő szakemberek most már sokat hallanak a precíziós gazdálkodásról és az internet is bővelkedik a témához kapcsolódó cikkekben. Azonban a nehézséget a gazdálkodók számára induláskor a célirányosan képzett munkaerő, valamint a megfelelő munkaeszközök kiválasztása jelenti.

    A képzett munkaerőt illetően a technológia oktatását már középiskolai szinttől szükségesnek tartom, ugyanis a precíziós műveletek végzésére készen álló fedélzeti számítógépek, munka- és erőgépek egyre több helyen várják a végzős diákokat. Az oktatásra azért is szükséges egyre nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni, mert az erőgép és munkagépgyártók egyre komolyabb tudással vértezik fel a gépeiket és ennek a tudásnak a kihasználása anyagi előnyökkel járhat a gazdálkodó számára.

    A felsőoktatásban pedig már az informatikai hátteret, az elérhető célokat és a hozzá vezető módszereket kell oktatni. Jelenleg képesek vagyunk táblán belül tőszámot, műtrágya dózist és permetlé mennyiséget változtatni, valamint nagy pontossággal párhuzamosan haladni. Már nem a differenciált kijuttatás a kérdés, hanem az algoritmusok kidolgozása jelenti a kihívást a szakemberek és kutatók számára. Egyre fontosabbá válik a kutatásban a precíziós Doktori Iskolák és kutatóintézetek szerepe, ugyanis az új fejlesztéseken túl, számos módszert adaptálnunk kell a hazai viszonyokra.

    A motiválásra és tanulásra a tantervi oktatás mellett a témában gyakorló szakemberek előadásait, a mintagazdaságok termesztéstechnológiájának megismerését és az ezen keresztüli személyes tapasztalatszerzést tartom a legjobb módszernek. Működő rendszereknek az elemeit érdemes tanulmányozni és átvenni. Nagyon hasznosak a témában tartott szakmai tanácskozások és fórumok, melyeknek a gyümölcse szintén kezd beérni.

    Példaként szeretném említeni, ha egy közepes méretű gazdálkodó beruház egy mérleges műtrágyaszóróba, mely képes differenciált kijuttatásra is, alighanem gazdálkodásának egyik legjobb döntéseként fogja számon tartani a későbbiekben. Egy ilyen berendezés nagyjából a másfélszerese- duplájába kerül a hagyományos eszköznek, viszont hatalmas előrelépést fog jelenteni a gazdálkodás területén.

    A legkorszerűbb, elektronikus vezérléssel ellátott gépekben bent van a tudás, csak meg kell tanulnunk a képességeiket kiaknázni és elvégeztetni velük azokat a feladatokat, amelyekre kitalálták ezeket a berendezéseket. A precíziós gazdálkodás valóban utolért bennünket…